072. A mondatokat záró írásjelek fontosságáról

május 8th, 2013 § 1 comment

Hajónapló
2013. 5. 8.
 

A Főnök bölcs.

Vedd észre, hogy a magyar nyelv eme (valószínűleg legszebb) mondata után (kijelentő) pontot raktam!

Ilyet, mint ez is:.

És nem véletlenül…

Mert ha a fenti mondat végére nem egy, hanem három pontot írnék, akkor az ironikus sejtetése lenne egy be nem fejezett mondatnak …

Ha felkiáltójellel fejeztem volna be, akkor az azt sugallná, hogy bár eddig nem, de most: Jé! Igen!

Ha óhajtójelet tennék (ami megszólalásig hasonlít a felkiáltóra), akkor az azt jelenthetné, hogy vágyam indoka: hogy még nem.

A felszólítójel (ami szintén hajaz a !-re) már önmagában is blaszfémia lenne.

A kérdőjel pedig a köznyugalom megzavarásának minősülne.

Na, ezért pont a.

George MaTolcsy, az írás(jel)tudó-bankár
Szent István csatahajó

     

Tagged ,

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

What's this?

You are currently reading 072. A mondatokat záró írásjelek fontosságáról at Alzheimer Fauna: Hajónapló.

meta